Klassz volt a Bukta sejtelmes állásfoglalása a jelenlegi Műcsarnokos helyzetből, ami most nagy beszéd téma.
Gulyás vagy fekete,egy kis lázadásnyi alkalom. de Imre jó nagy feladványt adott nekünk, mert letart egy pár napot mire megértem miről szólt ez a performansz és nem kaptunk egyből direkt választ, de ő nem is szokott a művészetében politizálni, nem is várhattuk, hogy elmondja a véleményét. de ha megkérdezzük akkor azt mondaná : igen, de nem mert elmondta a véleményét.:)
Adott 2 kis raklap oszlop, amin ki van jelölve 2 lábnyom és ha beleállsz, Bukta Imre lehetsz egy darabig. milyen lehet ma Bukta Imrének lenni ebben a szituban? 2 fotó ki is van állítva a kiállításon és van köztünk egy kis idő (1-2 év talán) és közben egy srác és egy lány neveket olvas fel. Halott-híres és élő nem-híres művészekét. Olyanokét, akik híresek és élnek még:) de lehet csak egy szűk körnek híresek.
Aztán ezek a nevek nem nagyon jöttem még rá milyen sorrendiséget takarnak , valszeg semilyet és aztán kezdődik előltől a körforgás és most már nem csak Bukta lehet Bukta, hanem bárki kipróbálhatja a szerepet, állni amikor süt a szemedbe a projektor.2 színpad van, arra állsz, amelyiknek van hely, vagy kivárod azt az oldalt ahova állni akarsz, de nem tudod melyik oldal mit tud, csak állsz valamelyiken és süt a szemedbe a projektor és olvassák a menő és számomra ismeretlen művészek nevét. de gondolom mindegyik menő, mert Bukta gyűjtögette össze. Listáról lemaradni végzetes:)
